Digitális Gyermekvédelmi Stratégia

A Kormány az 1488/2016. (IX. 2.) Korm. határozattal elfogadta Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiáját. A Stratégia egyik célja, hogy a köznevelési intézmények honlapján naprakész információk legyenek elérhetók az online gyermekvédelem területén alkalmazható jogszabályokról, védelmi lehetőségekről és a médiaműveltség növelését célzó programokról.

A Digitális Gyermekvédelmi Stratégia Intézkedési Terve V1/3. intézkedéséhez kapcsolódóan az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociálpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság elkészítette A magyar gyermekvédelmi rendszer működése az online környezetben történő gyermekveszélyeztetés tükrében címü tájékoztató anyagot. A dokumentumot a Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság kérésére az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztó Intézet közzétette a Nemzeti Köznevelési Portálon.

M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2015. évi 77. szám

2015. évi LXIII. törvény

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei

és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról*

1. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 151. §

(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 100%-át normatív kedvezményként kell biztosítani

(a továbbiakban: ingyenes étkezés)

a) a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha

aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

ab) tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeketnevelnek,

ac) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,

ad) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem

haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és

nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át, vagy

ae) nevelésbe vették;

b) az 1–8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha

ba) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy

bb) nevelésbe vették;

c) azon a) és b) pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után, akit

fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben helyeztek el;

d) az 1–8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha

da) nevelésbe vették, vagy

db) utógondozói ellátásban részesül.”

(2) A Gyvt. 151. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 50%-át normatív kedvezményként kell biztosítani

(a továbbiakban: kedvezményes étkezés)

a) az 1–8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményben részesül;

b) az 1–8. és az azon felüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha olyan

családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, feltéve, hogy az (5) bekezdés b) pont ba) alpontja

alapján a tanuló nem részesül ingyenes étkezésben;

c) az (5) bekezdés b) és d) pontja szerinti életkorú, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után, feltéve, hogy

az (5) bekezdés b)–d) pontja alapján a gyermek nem részesül ingyenes étkezésben.

(5b) Az ingyenes vagy kedvezményes étkezés jogosultsági feltételeinek fennállását a személyes gondoskodást

nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz

felhasználható bizonyítékokról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kell igazolni.”

 (3) A Gyvt. 151. §-a a következő (10a) és (10b) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) Az (5) bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott összeg számításánál – a kérelem benyújtásának

időpontjában – közös háztartásban élő családtagként kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott

bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

a) szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,

b) (10) bekezdés szerinti gyermeket,

c) az a) és b) pontba nem tartozó, a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

(10b) A családbafogadó gyám a saját és a gyámsága alatt álló gyermek tekintetében is kérheti az ingyenes vagy

kedvezményes étkezésre való jogosultság megállapítását, ha az (5) vagy (5a) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyik gyermek tekintetében fennállnak. Az (5) bekezdés a) pont ac) alpontja és az (5a) bekezdés b) pontja szerinti esetben a családbafogadó gyám saját gyermekeinek és a gyámsága alatt álló gyermekeknek a számát össze kell adni. A (10a) bekezdés alkalmazásában szülő alatt a családbafogadó gyámot is érteni kell.”

2. § (1) A Gyvt.

a) 151. § (2) bekezdés b) pontjában az „és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ”

szövegrész helyébe az „ , illetve a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ, valamint

az állami szakképzési és felnőttképzési szerv” szöveg,

b) 151. § (2b) bekezdésében az „állami intézményfenntartó központ által fenntartott kollégiumban” szövegrész

helyébe az „állami intézményfenntartó központ, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által

fenntartott kollégiumban” szöveg,

c) 151. § (2c) bekezdésében az „állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási

intézményben” szövegrész helyébe az „állami intézményfenntartó központ, valamint az állami szakképzési és

felnőttképzési szerv által fenntartott nevelési-oktatási intézményben” szöveg lép.

(2) A Gyvt.

a) 19. § (1) bekezdés a) pontjában az „(5) bekezdésének a) és b) pontjában” szövegrész helyébe az „(5) és

(5a) bekezdésében” szöveg,

b) 151. § (4) bekezdésében az „(5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(5) és (5a) bekezdésben” szöveg,

c) 151. § (10) bekezdésében az „(5) bekezdés c) pontja” szövegrész helyébe az „(5) bekezdés a) pont ac) alpontja

és az (5a) bekezdés b) pontja” szöveg

lép.

3. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2015. július 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1. § és a 2. § (2) bekezdése 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k., Lezsák Sándor s. k.,

köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke

 

Mit jelent a gyermek nevelésbe vétele?

A gyámhatóság a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, és a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. A gyámhatóság a gyermeket nevelőszülőnél vagy - ha ez nem lehetséges - gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel mellé.

Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga szünetel.

2. Ki a gyermek törvényes képviselője a nevelésbe vétel ideje alatt?

Az átmeneti nevelésbe vétel alatt a gyermek törvényes képviseletét a hatóság által kirendelt gyám látja el.

A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi ha:

  • a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette
  • a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője
  • a gyermek ismeretlen szülőktől származik, feltéve ha a gyermek neveléséről kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni
  • a szülő gyermeke örökbe fogadásához és az örökbe fogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, amennyiben a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbe fogadó szülőnél

A tartós nevelésbe vétel a gyermek otthont nyújtó ellátását egyéni elhelyezési terv szerint biztosítja és felkészíti a gyermeket az örökbe fogadásra, illetve az önálló életre.

A gyámhivatal a gyermek átmeneti, illetve tartós nevelésbe vételét évente, három év alatti gyermek esetében félévente felülvizsgálja.

TIOP-1.2.3-09/1-2010-0034 Közös tudásbázis kialakítása az iskolai könyvtárak fejlesztésével – Együttműködés a Paragvári Utcai Általános Iskola és a Neumann János Általános Iskola között

TÁMOP-3.1.7-11/2-0556 Referenciaintézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése
„Csodakert” A Szombathelyi Neumann János Általános Iskolában

A pályázat zárása

Kapcsolódó anyagok